A Hogyan érdemes aranyba fektetni? témának ez a második cikke, az első cikkben körbejártuk, hogyan válhat valakiből megfontolt aranybefektető , ebben pedig azt, hogy milyen kamatot lehetett elérni az arannyal?
Apropó: az arany nem kamatozik! Ez a kívülállók legtöbbször hangoztatott „anti arany” érve!
De kit érdekel a kamat, mikor az aranybefektetésnek nagyon jó a hozama!
Nézzük is:
A teljes időszakot ciklusokra bontottam, kicsit persze önkényesen, de azért sok mindenki emlékszik még a 2011 őszi nyugdíjpiaci államosítási pánikra, vagy a Covid ill. az orosz-ukrán háború kitörésekor kialakult vételi rohamra. Ezen események kitörése után nem sokkal csúcsra tudott futni az arany árfolyama forintban mérve, amit aztán persze egy oldalazás ill. visszahúzódás követett.
Egy-egy ciklus az előző árfolyamcsúcstól kezdődik, majd van egy alja és végül ismét új csúcs alakul ki. Mindegyik csúcs meghaladta az előző csúcsot. A ciklusok hossza viszont nagyon különböző, általában 1-2 évig tartottak, de figyelmeztetésül ott van a 2011-2020-ig tartó időszak, amikor 9 évet kellett várni egy újabb jelentős tetőzésig.
Átlagos piaci körülmények között az oda-vissza váltás költsége a Goldtresorban akár pár gramm mennyiségre is kevesebb, mint 3-4%. Ez 10-20 éves befektetésre számítva elenyésző.
Ha az Ügyfél nem kéri kiszállítani az aranyat, hanem igénybe veszi az értékbiztosított tárolást, akkor is kevesebb, mint 1% éves hozamcsökkenéssel „megússza” a díjakat. Ez kevesebb, mintha brókeri díjat+értékpapírszámla letéti díjat+az etf-be épített alapkezelői díjat fizetne az Ügyfél.
Tehát a fizikai aranybefektetés alapesetben egyáltalán nem drága.
De érdemes figyelembe venni, ha aranyellátási szűkösség van (pl Covid ill. orosz-ukrán háború kitörésekor), akkor a marzsok átmenetileg jelentősen emelkedhetnek.
A fizikai aranybefektetés sajnos nem rendelkezik olyan adómentességgel, mint az értékpapír TBSZ számlák vagy az államkötvények, cserébe viszont függetlenek.