Megtették az első lépést
A dél-afrikai Johannesburgban megtartott BRICS-csúcstalálkozón megállapodás született az első lépésről egy alternatív, árualapú nemzetközi kereskedelmi elszámolási rendszer létrehozása felé, amely minden bizonnyal magában foglalná az aranyat is.
Bár a jelenlegi helyzetet a nyugati demokráciák és a BRICS-országok közötti – egyelőre túlnyomó részt gazdasági – küzdelemként jellemezhetjük, a valódi harc az eszmék csatája – a Keynes-i gazdasági elmélet és az aranystandardot propagáló osztrák iskola között – írja Barron, aki szerint a közelgő világgazdasági rendszerváltozásból az arany kerül ki győztesként, és válik a nemzetközi kereskedelem elszámoló devizájává.
„Keleten” már megrendült a dollárba vetett hit
Barron rámutat arra, hogy a dollár kibocsátást aranystandardhoz kötő Bretton Woods-i rendszer 1971-es megszűnése óta a dollár vásárló ereje 98%-al csökkent az arannyal szemben, ráadásul a fedezet nélküli pénznyomtatás felelőtlen költekezésre késztette az Egyesült Államok és a nyugati államok mindenkori kormányait.
Az elmúlt fél évszázadban mérhetetlen mennyiségben kinyomtatott fiat pénzekkel háborúkat finanszíroztak, az egyének államtól való függését erősítő jóléti programokat finanszíroztak, és a Keynes-i közgazdaságtani elvek alapján mesterséges keresletet generáltak a gazdaság (túl)pörgetésére.
Az ukrajnai inváziót követően bevezetett Oroszország elleni szankciók – beleértve az orosz jegybank nyugaton tartott vagyonának befagyasztását és az orosz gazdasági szereplők SWIFT-rendszerből való kitiltását – megrendítették a „nem-nyugati” tengelyhez tartozó országok bizalmát a dolláralapú pénzügyi rendszerben és felgyorsította az alternatív, árualapú elszámolási rendszer felé való elmozdulást.
A nagyobb devizák leértékelődése az arannyal szemben 1971-2021 között.
Az ábra bemutatja, hogyan értékelődött le a dollár (zöld), az euró (narancs), a svájci frank (fekete) és a brit font (kék) az arannyal szemben a Bretton Woods-i rendszer megszűnése óta.
Az aranyalapú elszámolási rendszer a jövő?
Barron szerint a BRICS által létrehozni kívánt új nemzetközi elszámolási rendszer egyszerre bír politikai és gazdasági előnyökkel – amelyek más országokat is arra fognak késztetni, hogy az új rendszerhez csatlakozzanak.
Az új rendszerben résztvevő országok számára a politikai előny abból származik, hogy egy ország sem lesz képes egyedül befolyásolni a tranzakciók elszámolhatóságát és teljesülését. Ez hatalmas különbség a jelenleg hegemónnak mondható dolláralapú rendszerrel szemben, ahol minden dollárban kötött kereskedelmi ügylet keresztül folyik az USA bankrendszerén.
A gazdasági előny az, hogy az aranyalapú elszámolási rendszerben egy tag csak az export bővítésével tudja bővíteni az importot. Ellenkező esetben az arany elfolyna a nemzet arany elszámolási számlájáról, ami az import felfüggesztését eredményezné, így az aranyalapú rendszer „ösztönzi az egészséges gazdasági gyakorlatot a tagok gazdaságaiban”.
Ez piaci nyomást gyakorol a tagok kormányaira, hogy reformálják meg belső gazdaságukat a kibocsátás növelése érdekében, a jóléti programokba öntött kormányzati kiadások minimalizálódnak, így a forrásokat a hatékony termelésre lehet fordítani az államapparátus hízlalása helyett – fejti ki Barron.
Ha az új rendszer valóban beválik, idővel a nemzetközi kereskedelem aranyalapú elszámolási rendszere át fog terjedni a tagok belső monetáris rendszereire és a fiat valuták – amelyeket a kormányok kényük-kedvük szerint felfújhatnak vagy leértékelhetnek – a történelem feledésébe merülnek, és Keynes 1924-es, az aranyról szóló jóslata helyett valójában a fiat pénzek lesznek a „barbár relikviák” – zárja cikkét Barron.
Good Delivery Standard aranyrudak sorakoznak szállításra várva
A jegybankok ilyen aranyrudakat vesznek az aranytartalékjukba. Ezek azok a rudak, amelyek az esetleges aranystandard fedezetét képeznék.
Goldtresor vélemény
A klasszikus aranystandard előnyeit és hátrányait ebben a cikkünkben tárgyaljuk bővebben.
Kiemelendő az, hogy már a klasszikus aranystandard korában is a pénzügyi elszámoló rendszer hatalmilag legerősebb tagja – akkor Nagy-Britannia – csupán töredékét fedezte fizikai arannyal a kinyomtatott pénznek, szemben a perifériába tartozó országokkal – például az Osztrák-Magyar Monarchia -, ahol a piac megkövetelte, hogy a forgalomban lévő pénz többsége (átlagosan 60% körül) arannyal fedezett legyen.
Ha létre is jönne egy új nemzetközi aranystandard, a szövetség legerősebb tagjai (jelenleg Kína és India) számára ez a régi recept biztosan tartalmaz vonzerőt. Ez ellen hathat, hogy a BRICS+ közös elszámolórendszere vélhetően blokklánc alapon működne, ami a klasszikus aranystandardhoz képest sokkal transzparensebb működést jelentene a rendszerben résztvevő tagok számára.
