Az arany, illetve a nemesfémek örökölhetőségére vonatkozóan nincsenek különös jogszabályok, így az illetéktörvényben (1990. évi XCIII. törvény) részletezett illetéket kell megfizetni.
Nagy kedvezmény viszont, hogy Magyarországon egyenesági öröklés esetén nincs illetékfizetési kötelezettség.
Az arany és más nemesfémek kedvező tulajdonsága, hogy nagyon könnyen értékesíthetőek. A befolyt összeg könnyen felosztható az örökösök között, illetve adott esetben az aranyrudak és érmék egyszerűen szétoszthatóak, nemesfémtartalom szerint.
Aranyhitelek, aranyzálog-fedezet
A befektetési aranyra zálogkölcsönt az MNB által felügyelt és tevékenységi engedéllyel rendelkező zálogházak nyújthatnak. A felügyelt intézmény tevékenységének köre az MNB oldalán tekinthető meg. Amennyiben, nem arra a tevékenységre van engedélye a cégnek, vagy pedig egyáltalán nincs engedélye, akkor valószínűleg egy zugzálogra bukkantunk, ami azért lehet veszélyes, mert semmilyen jogi eszköz nem véd az ellen, ha a cég nem adja ki a letétben lévő aranyat, vagy teljesen inkorrekt árazást használva, akár utólagosan megemelné a kamatot vagy a kezelési költséget.
Ha külföldi cég nevében nyújtanak zálogkölcsönt, annak ugyanúgy engedéllyel kell rendelkeznie az MNB adatbázisában, mint egy hazai székhelyű cégnek.
A zálogházi ügylet a pénzmosási törvény szempontjából nagyon hasonló a készpénzes aranykereskedelmi ügylethez (300.000 forint felett azonosítás, 3,6 millió forint felett személyi iratok másolása, megőrzése szükséges). A zálogjegyen továbbra sem kötelező feltüntetni a zálogjogosult személyi adatait, azonban ha eljárás indul, akkor a zálogház adatbázisából a nyomozó hatóságok vissza tudják keresni, hogy kinek a részére lett kiadva a kérdéses zálogjegy.
