Regisztráció
Bár az arany és az ezüst ára jelentősen emelkedett az elmúlt években, mégis - véleményünk szerint - csak a bika piac kezdeti fázisában vagyunk. Mint korábban is jeleztük, a Covid-pánik után várható az emelkedő trend folytatódása. Úgy tűnik most már eljött az idő, és az aranyra meg az ezüstre egy hosszabb és tartós fellendülés vár. Csak idő kérdése, hogy megdőljön a 2011. szeptemberi 1910 dolláros csúcs.
Ezért annak, aki korábban még nem tette meg, célszerű lehet a hosszútávú portfóliójába 20-25% fizikai aranyat és 5-8% fizikai ezüstöt illeszteni. Ne várjuk meg az újabb pánikot, mert pánikban vásárolni nagyon drága.
Mire alapozzuk véleményünket?
Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi, USA által uralt egypólusú világrend megszűnőben van, és ez hatalmas turbulenciákkal fog járni. Az amerikai elnökválasztás kimenetelétől függetlenül, tovább fog csökkenni a dollár hegemóniája, és a zöldhasú fokozatosan veszít tartalékdeviza-szerepéből.
A 2008-ban kitört adósságválság hólabdaszerűen növekvő államadóssággá konvertálódott, ami egyre megoldhatatlanabb feladat elé állítja a jegybankárokat. A kormányok újra- és újra a rövid távon legkönnyebb kiutat jelentő pénzpumpa beindítását választják, ami a megtakarítások reálértékét szétrombolja, egyszersmind elinflálja az államadósságot, azaz a saját devizában eladósodott államok a „híg” új pénzzel tudják majd visszafizetni a korábbi adósságaikat.
A befektetőknek, megtakarítóknak viszont a folyamat nem lesz fájdalommentes. Vajon mikor szakad el a cérna? Vajon mikor ijed meg a világ attól, hogy az amerikai jegybank által a semmiből teremtett pénznek nincs fedezete. Melyik pillanatban fordul át a csökkenő bizalom fejvesztett menekülésbe?
Úgy tűnik, hogy az 1971. augusztus 15.-én létrejött pénzügyi rendszer ebben a formájában a végéhez közeledik. Valami új lesz helyette. Úgy gondoljuk, hogy a létrejövő új rendszerben ismét komoly szerepet szánnak majd a nemesfémeknek.
Hogyan lehetne az USA államadóssága 10%-ban aranyfedezetű?
Bár az USA 8133 tonnás aranytartaléka a legnagyobb a világon, ha a jelenleg 26.500 milliárd USD államadósságát 10%-ban ismét aranyfedezetté kéne tenni (a Bretton Woodsi egyezmény felbomlásakor, 1971.08.15.-én ez még több, mint 20% volt!), akkor a jelenlegi árfolyam mellett 36.420 tonnával kéne növelni az amerikai aranytartalékot.
Ez az USA jelenlegi aranykitermelési szintje mellett több, mint 110 évet venne igénybe, és megvásárolni is nehézkes volna ennyi aranyat, mivel ez a mennyiség jóval meghaladja a világ összes jegybankjának a teljes készletét.
Szóval az 1. verzió elvethető. A 2. verzió egy rendkívüli nagyságú aranyárfolyam felértékelést/felértékelődést jelentene. A 10% aranyfedezettség eléréséhez a mostani 1850 USD/unciás árat 5,48-al kéne megszorozni. Ekkor az új árfolyam 10.100 dollár körül alakulna és keletkezne 2600 milliárd dollár nyereség az aranytartalékon, ami rögtön befizethető volna a költségvetésbe.
A 10.000 dolláros aranyárfolyam elsőre megdöbbentőnek tűnik, a könyvelési megoldás viszont vonzó lehet, főleg akkor, ha a lakosságnak juttatott pénzkiutalások rendszeressé válása és egyéb okok miatt elindul egy inflációs folyamat. Ilyen esetben az arany árfolyama rövid idő alatt megtöbbszöröződhet, ugyanis a rendkívüli eladósodottság miatt nem engedheti meg, hogy kamatemeléssel fékezzék az inflációt.
Oké, de mit szólna egy ilyen húzáshoz Kína (meg a többiek)?
Az euróövezetbe tartozó országok jegybankjai összességében több aranytartalékkal (közel 11 ezer tonna) rendelkeznek mint most az USA.
Az oroszok az elmúlt 10 évben a legnagyobb aranyvásárlók voltak, jelenleg 2290 tonna aranyuk van; míg a legnagyobb aranykitermelőnek számító kínaiak egyes vélekedések szerint már most a világ legnagyobb aranytartalékán ülnek - igaz, hivatalosan mindössze 1600 tonnát jelentenek az IMF felé.
Úgy tűnik tehát, hogy a legnagyobb hatalmakat nem feltétlenül zavarná egy megegyezés az arany új árfolyamát illetően. A feltörekvők közül Törökország is igen jól áll aranytartalék szempontjából (412 tonna), így neki is kifejezetten érdeke lenne, hogy „helyretegyék” az arany árfolyamát.
Kissé zavaróan hatna viszont az, hogy az indiai és kínai lakosság vásárlóereje aránytalanul megnőne, hiszen főleg az indiai lakosság rendkívüli arányban tart aranyat a megtakarításain belül, ez pedig az aranyban kevésbé takarékoskodó nyugatiak relatív elszegényedését jelentené.
És hogy járnánk mi magyarok az aranyárfolyam felértékelődéssel?
A Távol-Kelettel szemben, ahol szinte a teljes társadalom rendelkezik fizikai arannyal, itthon még mindig csak alig terjedt el a fizikai arany, mint megtakarítási forma. Sokan még egyáltalán nem rendelkeznek ilyen megtakarítással, így nem is fognak tudni nyereségre szert tenni az arany felértékelődéséből.
Véleményünk szerint nincs még késő tenni ez ellen!
Az arany - és vele párhuzamosan az ezüst – árfolyama profitálni fog a fent leírt folyamatokból, hiszen a menedéket kereső pénzek nemesfémekbe fognak vándorolni. Azonban ne várjunk addig, amíg kitör az aranyvásárlási pánik, mert 2020. márciusának tanulsága belénk kellett vésődjön: „kevesebb arany van, mint pénz” .