Juhász Gergely válasza a holdblogon megjelent: Zsiday Viktor: Értelmetlen befektetés, de drágulás vár rá című cikkre:
Tekintve, hogy a befektetési aranynak (hasonlóan a Bitcoinhoz) nincs gazdája, ezért bárki leértelmetlenbefektetésezheti. Nincs, aki felszólaljon ez ellen, hacsak nem egy olyan önjelölt prókátor, aranykereskedő/befektető, mint én.
Az arany szinte az egyetlen olyan befektetés, amihez valódi érzelmek tapadnak, az aranyat lehet szeretni és utálni vagy épp „orrbefogva” fektetni bele.
Ennek oka, hogy az arany az emberiség legutóbbi párezer éves történelmében/pénzügyeiben központi szerepet játszott és így a génjeinkben van az aranyhoz való viszonyunk, kinek így kinek úgy.
Viszont 1971 óta az aranykolonc-tól megszabadult a pénzügyi világ, és az új normális az lett, hogy a pénz szabadon nyomtatható a hatalom birtokosa által, egészen addig amíg az emberek bizalma végképp el nem párolog iránta. A teljes pénzügyi rendszerünk pedig fenntarthatatlanná vált és egy időzített pénzügyi bombán ülünk, de ez már egy másik cikk témája volna.
Vissza az értelmetlen befektetések témaköréhez: Kérdezzük meg a legfőbb illetékest, aki a legutóbbi részvénypiaci mánia elindítója volt:
Mi az értelmetlen befektetés?
ChatGPT 4o: „Az értelmetlen befektetés olyan pénzügyi eszköz vagy projekt, amely várhatóan nem hoz nyereséget, sőt, gyakran veszteséget termel.”
Hasonlítsuk össze a Zsiday Viktor által kezelt Citadella Alap és a fizikai arany teljesítményét, hogy megkapjuk a választ a felvetésre. A grafikon magáért beszél:
Mindkettő értelmes befektetés, hiszen mindkettő termel nyereséget/hozamot. Ha valaki a Goldtresor 2018 szeptemberi indulása óta fizikai aranyba fektetett 1 millió forintot, akkor (költségek előtt) ez most 2.530.000 ft-ot ér, míg a Citadella jegy értéke (költségek előtt) 1.590.000 ft.
Az összehasonlíthatóság kedvéért a költségekről pár szót kell beszélni.
A Goldtresor a fizikai grammaranyra (számlacsomagtól függően) jelenleg 3,4%-4,9% költséget számol egy oda-vissza váltásra (körbefordulásra), valamint évi 0,6% biztosítási díjat kell megfizetni a tárolt fizikai arany után.
Ez a mintegy 6 évre összeadva körülbelül 170.000 ft-ot jelent, azaz ennyi jön le a 2.530.000 ft-ból.
Az értékpapírok díjstruktúrája sokkal bonyolultabb, forgalmazótól függő plusz forgalmazási díjak, visszaváltási büntetések, értékpapírszámla vezetési díjak is lehetnek (a befektetési jegy árfolyamába épített költségeken felül!), de az összesített költség valószínűleg elérheti a 100-200 ezer forintot 6 évre vetítve 1 milliós befektetésnél.
Az adóelőny viszont kétségkívül a TBSZ számlára tehető befektetési jegyeknél van, azaz, ha valaki 5 évre leköti a befektetését akkor nem kell adót fizetnie.
De vajon mi hajtja felfelé az arany árát?
Valóban csak az ázsiai befektetők (időszakos?) frusztráltsága és a befektetési alternatíva hiánya?
Nem szabad felszínes választ adni erre a kérdésre.
Az arany árfolyamemelkedése ugyanis egy sokkal mélyebb átrendeződést kezd előre vetíteni, ez pedig a globális hatalmi struktúra megváltozása és ezzel párhuzamosan a pénzügyi rendszer alapvető átalakulására való felkészülés .
Sajnos ezt nagyon sokan, köztük mértékadó, véleményformáló szakemberek sem ismerik fel.
A modern pénzügyi közgazdaságtan alapvető építő kövét jellemző „kockázatmentes hozam” (számtalan árazó és kockázatkezelő modell használja) fogalma kezd recsegni-ropogni, ahogy azt a kriptóbefektetői körökben elismert pénzügyi influenszer, Anthony Pompliano egy csodás bonmot-ban megfogalmazta : az USA államkötvények eddig a „risk free return”-t jelentették, eztán pedig egyre inkább a „return free risk”-et, magyarul a kockázatmentes hozamot jelentő USA államkötvények egyre inkább hozammentes kockázattá válnak a portfóliókban.
Földünk ökológiai rendszerei és az ember által alkotott gazdasági rendszer meglepő hasonlatosságokat mutatnak. Ezekben a rendszerekben lehetségek folytonos vagy akár hirtelen állapotváltozások, ezekre mutat rá Robert May oxfordi professzor videómegosztón is elérhető nagyszerű előadása .
De térjünk vissza az aranybefektetéshez:
Mi a fontosabb? Az arany hozamtermelő képessége vagy pedig vagyonmegőrző/vagyonmentő szerepe?
A hozamtermeléssel/kamatozással kapcsolatos kérdést egyáltalán helyesen tesszük fel?
Nem inkább azt kéne kérdezni, hogy 1 gramm aranyért mennyi árut/szolgáltatást tudtunk vásárolni 6 éve és most?
A KSH hivatalos árindexeit tekintve a 6 évvel ezelőtt aranyba fektetett 1 millió forintunk elég lenne, ha kb. 1,6 milliót érne. Tehát elvileg jókora reálhozamot sikerült szerezniük az aranybefektetőknek az elmúlt 6 évben (többlet vásárlóerőre tettek szert).
De most elégedjünk meg annyival, hogy hosszú távon az aranybefektetés megőrzi a vásárló erőnk értékét, tehát ha megfordítjuk a szemléletet és grammaranyban kezdjük mérni az igénybevett áruk/szolgáltatások értékét, és meg is vesszük a jövőbeni fogyasztásunk fedezetéül szánt aranyat, vagy legalább egy részét, akkor az idősorok tanúsága alapján helyesen cselekszünk.
Mégis azt állítom, hogy az aranybefektetés legfontosabb attribútuma az arany vagyonmentő szerepe.
Itt viszont meg kell állnunk egy pillanatra.
Ha valódi aranybefektetést szeretnénk akkor tényleg nincs értelme un. papíraranyba (aranyba fektető etf, tőzsdei futures stb.) fektetni, amivel a befektetési alapok (például a Zsiday Viktor által kezelt Citadella alap) szeretné megjátszani az aranyat.
Ugyanis 2020 tavasza óta tudjuk/megtapasztaltuk, hogy a fizikai arany tartalmaz egy prémiumot, ami „békehelyzetben” láthatatlan, viszont amikor a pénzügyi rendszer összeomlását vízionálja a piac, akkor igenis láthatóvá válik: a fizikai arany szétválik a papíraranytól, utóbbi árfolyama tart a nullához, az előbbi pedig valóságosan is vagyonmentő eszközzé válik.
(Akit részletesen érdekel a miért, megtekintheti a 2023 őszén tartott nemzetközi nemesfémkonferenciánk összefoglaló videójának 48 percétől.)
Vajon mennyire védettek a befektetők portfóliói egy olyan krízissel szemben, amikor már nem segítene egy újabb hatalmas dollár nyomtatás, mert a dollárba vetett bizalom egyidejűleg nullára csökkenne?
A felelős pénzügyi médiumoknak, influenszereknek nem szabadna nevetségessé tenni, lesajnálni azt az eszközt, ami a fent leírt, nem zéró, sőt növekvő valószínűségű esemény során szinte az egyetlen vagyonmentő eszközt jelenthetné. Sőt a felelősségük épp abban állna, hogy erre szakszerűen felhívják a figyelmet.
Az egy főre rendelkezésre álló mintegy 10 grammnyi MNB aranytartalék talán épp egy hónapnyi élelmiszert fedezne, egyszóval a lakossági befektetőknek ideje lenne fizikai aranyat felhalmozniuk.
A szerző a befektetési aranyat forgalmazó Conclude Zrt. vezérigazgatója és a Goldtresor alapítója.
Goldtresor Online Nemesfém-Kereskedő Platform
Tudtad, hogy nálunk könnyű, gyors és biztonságos az arany, ezüst adás-vétele?
Eldöntheted, online kereskednél, vagy inkább elhozod tőlünk fizikai formában a befektetési aranyat, ezüstöt. Ez a te döntésed, ahogy épp a stratégiád megkívánja.
Sőt, platinát, palládiumot is tarthatsz, s kereskedhetsz velük, akár otthon a kanapéról, 0-24 órában.
Profi és kedves csapatunktól bátran kérdezhetsz emailben: support@goldtresor.com.
Itt találod a részleteket:
Ha érdekel, hogy a nemesfémszámla vezetési szolgáltatáson és arany,-ezüst tároláson kívül, milyen termékeket tudsz vásárolni akkor tekintsd meg Termékeinket!
Ha szeretnéd magad kiképezni aranybefektetővé, töltsd le a 72 oldalas Aranybefektetés tanulmányunkat!
